Élelmiszerekkel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

• Hol kell bejelenteni az élelmiszer-forgalmazási tevékenységet?

  A kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot a tevékenység végzésének helye, illetve mozgóbolt, csomagküldő kereskedelem és automatából történő értékesítés esetén a kereskedő székhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi önkormányzat) jegyzőnek kell bejelenteni. 
  Az élelmiszer-vállalkozási tevékenység folytatása FELIR azonosító köteles tevékenység.
  Az élelmiszer-vállalkozó köteles 

  • természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot is; 
  • jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget; a KKV. törvény szerinti besorolást, a tevékenységét, továbbá a tevékenység végzésének helyét a Nébih-hez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

  A Nébih az ügyfél bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Az ügyfél részére a tevékenységei számától függetlenül egy FELIR azonosító kerül megállapításra.
  A FELIR nyilvántartásba vétel elektronikusan, a Nébih Ügyfélprofil Rendszerben is elvégezhető KAÜ-s (Központi Azonosítási Ügynök) bejelentkezést követően. További részletes információ a Nébih honlapján érhető el. 
  A FELIR azonosítóval és az adott tevékenységre vonatkozó tevékenység azonosítóval rendelkező élelmiszerforgalmazással foglalkozó vállalkozók az illetékes jegyzőnél (kereskedelmi hatóságnál) tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhatnak élelmiszert.

• Kit nevezünk élelmiszer-vállalkozónak, mit nevezünk élelmiszer-forgalmazásnak?

  Az európai uniós élelmiszerjog szerint az élelmiszerek forgalmazásával összefüggő tevékenységet végző vállalkozás élelmiszer-vállalkozás. Az élelmiszerek tárolása, szállítása, eladása vagy átadása a fogyasztónak mind része az élelmiszer-forgalmazásnak.

• Milyen követelmények vonatkoznak az élelmiszerek forgalmazására?

  Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszerhigiéniáról II. mellékletének I., V., VI., VII., VIII., IX., X., XII. fejezeteiben részletezett, az élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó általános követelményeket kell betartani.

  A forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek szennyeződéstől való védelmét, és az előállító által meghatározott tárolási feltételeket (például hőmérséklet).

  Az élelmiszer-vállalkozóknak a HACCP – Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok – alapelvein alapuló folyamatos eljárást kell kialakítani és működtetni, valamint önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termék-visszahívási rendszert kell működtetni.

  A vállalkozónak az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában biztosítania kell az élelmiszerek egyértelmű azonosíthatóságát és nyomonkövethetőségét. Olyan dokumentációs rendszert kell alkalmazni, amely ezt biztosítja.

  Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

  A jogszabályok legfrissebb módosításait mindig a legnagyobb kiadási sorszámú letölthető dokumentum tartalmazza.

• Ki a felelős a forgalomba hozott élelmiszerekért?

  Alapvetően az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – a fogyaszthatósági, illetve a minőség-megőrzési időtartam lejártáig – felelős.

  Az élelmiszer a fogyaszthatósági/minőség-megőrzési idő lejárta után nem hozható forgalomba élelmiszerként.

  Az élelmiszer fogyaszthatósági/minőség-megőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.

  Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa forgalmazott (előállított) élelmiszer megbetegedést okozott, vagy annak gyanúja áll fenn.

• Hogyan lehet külföldről élelmiszert behozni?

  Az Európai Unió területére – így Magyarországra is – élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi, növényegészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet.
  A behozatal feltételei attól függően változhatnak, hogy az Európai Unió más tagállamából vagy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból történik a behozatal, továbbá, hogy milyen (pl. állati eredetű, nem állati eredetű, összetett élelmiszer) termékről van szó.
  A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomon-követhetőségét.
  A külföldről (EU tagállamból vagy az EU tagállamain kívüli, úgynevezett harmadik országból) behozott élelmiszerek első magyarországi tárolási helyét be kell jelenteni, és a beérkezett szállítmányokról nyilvántartást kell vezetni.

• Hogyan lehet az Európai Unióból élelmiszert behozni?

  Az Európai Unió bármely tagállamából az EU vonatkozó jogszabályai szerint előállított és forgalomba hozott élelmiszer behozatala a terméket kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) lehetséges. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

  A behozott élelmiszereket a forgalmazást megelőzően engedélyeztetni nem kell, a laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem írja elő.

  Ennek magyarázata, hogy a tagállamokban közel azonos előírások vonatkoznak az élelmiszerek előállítására és minőségére.

  Az állati eredetű termékek esetében a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően, engedélyezett létesítményben előállított, ellenőrzött és jelöléssel ellátott élelmiszerek csomagolásán szerepelnie kell az előállítás helyét azonosító jelölésnek (állategészségügyi azonosító jelölés: ovális alakú jel, amely tartalmazza kétbetűs kóddal annak az országnak a nevét, amelyben az előállító létesítmény található, és a létesítmény engedélyezési számát).

• Hogyan lehet az Európai Unió tagállamain kívüli, úgynevezett harmadik országból élelmiszert behozni?

  Harmadik országból az Európai Unió területére, így Magyarországra is élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi, növényegészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.
  Az élelmiszerek behozatalához szükséges egyéb dokumentumokat az élelmiszer származási országa és a termék összetétele határozza meg.
  Az import dokumentumokat az Európai Bizottság online webalapú rendszere, a TRACES (TRAde Control and Expert System) segítségével kell kitölteni és továbbítani. 
  A TRACES használatáról részletes tájékoztatást a https://portal.nebih.gov.hu/traces oldalon talál.
  Fentiek alól kivételt jelenthetnek a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldolgozott termékeket (pl. tejtermék, tojástermék, húskészítmények) egyaránt tartalmazó ún. összetett élelmiszerek behozatala. Erre vonatkozó tájékoztatást a https://portal.nebih.gov.hu/-/kereskedelmi-celu-eloallat-es-allati-eredetu-termekek-behozatala-harmadik-nem-eu-orszagbol oldalon talál

• Mit jelent az első magyarországi tárolási hely?

  Első magyarországi tárolási hely: a Magyarország területén lévő létesítmény, ahova a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert forgalomba hozatal, illetve feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták; (A vidékfejlesztési miniszter 3/2010. (VII. 5.) VM rendelete az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről)

  A vállalkozónak, aki első magyarországi tárolási helyet üzemeltet ezt a tevékenységet be kell jelenteni a létesítmény telephelye (tárolási hely) szerint területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál.

  Az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető vállalkozónak a beérkezett szállítmányokról nyilvántartást kell vezetni, és a nyomonkövethetőséget biztosító dokumentumokat meg kell őrizni. A beérkezett szállítmányokról a 3/2010. VM rendeletben részletezettek szerint jelentést kell küldeni a járási hivatalhoz.

  Nem kell jelentést küldeni a tagállamok közötti kereskedelemből származó azon szállítmányról, amire vonatkozóan a bejelentési kötelezettséget az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (EKÁER) a vállalkozó teljesítette.

  Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. (A jogszabályok legfrissebb módosításait mindig a legnagyobb kiadási sorszámú letölthető dokumentum tartalmazza).

• Kötelező-e bevizsgáltatni a behozott élelmiszereket?

  A külföldről behozott élelmiszerek esetében, a forgalmazást megelőzően kötelező laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem ír elő, kivétel bizonyos harmadik országból származó határállomás ellenőrzés köteles termékek. Ezen termékek köréről a https://portal.nebih.gov.hu/traces oldalon és aloldalain tájékozódhat.
  Amennyiben az élelmiszervállalkozó szükségesnek tartja a laboratóriumi vizsgálatot, azt bármely, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban, a saját költségére elvégeztetheti.
  Az egyes laboratóriumi vizsgálatok díjáról, a vizsgálatokhoz szükséges minta mennyiségéről és a vizsgálat időtartamáról mindig az adott laboratórium tud felvilágosítást adni.
  Az egyes laboratóriumok akkreditált tevékenységeinek listája elérhető a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján.

• Milyen követelmények vonatkoznak a forgalmazni kívánt élelmiszerekre?

  Magyarországon a közfogyasztásra szánt élelmiszereknek meg kell felelni valamennyi, az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabálynak. A Magyarországon forgalomba hozott élelmiszereket magyar nyelvű jelöléssel kell ellátni.

  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról (továbbiakban: Jelölési rendelet) tartalmazza többek között a kötelező adatok felsorolását, az azokra vonatkozó részletszabályokat.

  A tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatos információk az alábbi linken érhetőek el.

  A Jelölési rendeletben foglaltakon kívül A földművelésügyi miniszter 36/2014. (XII. 17.) FM rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról előírásait is figyelembe kell venni. Továbbá külön rendelkezések az általános jelölési jogszabályban felsoroltakon kívül további kötelező jelölés feltüntetését is előírhatják.