null Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium azonosítása magyarországi felszíni eredetű öntözővíz mintákból

Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium azonosítása magyarországi felszíni eredetű öntözővíz mintákból

2023. március 30, csütörtök

A már Magyarországon is azonosított, ezért a hazai növénytermesztésre is veszélyt jelentő, Ralstonia pseudosolanacearum zárlati károsító nyolc éve jelent meg Európában. 2015-ben hollandiai rózsatermesztéssel foglalkozó gazdaságokban ismeretlen eredetű tüneteket észleltek a termelők különböző rózsafajtákon (Armando, Sativa, és Red Naomi). A laboratórium megállapította, hogy a tüneteket a Ralstonia pseudosolanacearum baktérium okozta. Az azonosítást követően a holland hatóság minden érintett országnak - ahova kerülhetett ezekből a tételekből - jelezte a baktérium okozta fertőzést.

Még ugyanebben az évben a belgiumi illetékes hatóság is talált Ralstonia pseudosolanacearummal fertőzött rózsa állományt (Lucky red, fajta), majd a következő évben Lengyelországban is azonosították a kórokozót szintén rózsákban (Red Berry, Lucky Red fajták). A holland hatóság 2022-ben közzétett jelentése szerint felszíni eredetű öntözővízben és keserű csucsor (Solanum dulcamara) mintákban is beigazolódott a R. pseudosolanacearum baktérium jelenléte. A fertőzés eredetét egyelőre vizsgálják, de az elsődleges eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a korábbi években rózsaállományokban azonosított fertőzési esetekkel áll összefüggésben. Németországban pedig interneten vásárolt gyömbérből, majd üvegházban termesztett uborka növényekből is azonosították a baktériumot.

A holland vizsgálati eredmények alapján hazánk is elvégezte a 2022-ben talált R. solanacearum baktériummal szennyezett víz- és csucsorminták izolátumainak vizsgálatát egy olyan módszerrel, amely a három fajt (Ralstonia solanacearum, Ralstonia pseudosolanacearum, Ralstonia shyzigii) elkülöníti egymástól. Ezt a módszert a 2022 augusztusában megjelent új módszertani szabvány és EU direktíva írja elő.
A Nébih ÉLI Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok a Ralstonia solanacearum, mellett a Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot is azonosította. Magyarországon jelenleg három vármegye érintett a fertőzés kapcsán: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala. A fertőzés eredetének tisztázása érdekében további vizsgálatok szükségesek.

A Ralstonia pseudosolanacearum státusza
A Ralstonia pseudosolanacearum baktérium az Európai Unióban zárlati károsítónak minősül. Nagy gazdasági kárt okozhat, mivel nincs ellene termelői védekezési lehetőség, ugyanakkor növényegészségügyi intézkedésekkel határt lehet szabni a terjedésének. 

A baktérium taxonómiája, gazdanövényköre
Korábban a Ralstonia solanacearum baktérium törzsei földrajzi eredetük alapján 3 raszra, biokémiai tulajdonságaik szerint pedig 5 biovariánsra különültek el.  
A legújabb csoportosítás (filogenetikai elemzés alapján) 3 külön fajba sorolja, így a filotípus 1 és 3 csoport törzsei Ralstonia pseudosolanacearum (korábban 1. rasz); a filotípus 2 csoportba tartozó törzsek Ralstonia solanacearum (korábban: 3. rasz, 2 biovariáns), végül a filotípus 4 csoportban lévők a Ralstonia syzygii nevet kapták; ez a 3 faj együtt alkotja jelenleg a Ralstonia solanacearum species complex-et. 
A Ralstonia pseudosolananacearum baktérium rendelkezik a legtöbb gazdanövénnyel a három faj közül (250 faj), amelyek elsősorban trópusi – szubtrópusi területeken fordulnak elő. Alkalmanként előfordulnak az EPPO (Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet) területén belül is, de ezek többsége trópusi eredetű. Mérsékelt égövi klíma esetén jellemzően üvegházi körülmények között okoznak fertőzéseket, elsősorban a dísz-, és fűszernövényeken, mint például a kurkuma (Curcuma longa), vagy a rózsa (Rosa sp.) fajok körében. Hazai szempontból a következő gazdanövények, amelyek érintettek fertőzés esetén: burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, rózsa, dísznövények. A Ralstonia solanacearum fajhoz hasonlóan ez a baktériumfaj is bizonyítottan képes felszíni eredetű öntözővízzel is terjedni. 

A biológiája, tünetei és terjedésének lehetőségei
Alapvetően elmondható, hogy tünetei és terjedésmódja nagyban hasonlít a Ralstonia solanacearum fajéhoz. Terjedésének elsődleges forrása maga a fertőzött szaporítóanyag. Állományon belül a művelő- és betakarító gépek útján is terjedhet, amelyekre tapadva fertőzőképességét akár hónapokon keresztül is meg tudja őrizni. A felszíni eredetű öntözővíz szintén szerepet játszik a terjedésében. A vízből történő fertőzés forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara), amelynek gyökérzónájában a kórokozó áttelel. A baktériummal való fertőzöttségre a termőterületen először a gazdanövény hervadása, végül pusztulása utal. Súlyos fertőzés esetén, akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat. Hosszútávú következményként a fertőzött területek évekre kiesnek a termesztésből.

rózsa
Ralstonia pseudosolanacearum rózsán
tojásgyümölcs

​​​​​
​​​​
Ralstonia pseudosolanacearum
tojásgyümölcsön
kurkuma
Ralstonia pseudosolanacearum kurkumán

 

Védekezési lehetőség 
Kémiai védekezési lehetőség jelenleg nem áll rendelkezésre, ugyanakkor növényegészségügyi intézkedésekkel megelőzhető a kórokozó nagymértékű elterjedése. A legfontosabb az olyan egészséges szaporítóanyag ültetése, amelyet - az értékesítést megelőzően - laboratóriumi ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá. Emellett a kórokozó terjedésének megakadályozását szolgálja az az előírás is, mely alapján a fertőzött termőhelyeken gazdanövény termesztése 4-5 évig tilos.
Továbbá nem engedélyezett olyan növény termesztése sem, amelynek föld feletti vagy alatti részével a kórokozó terjeszthető. Vetésváltásban a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése javasolt, esetleg a terület ugaroltatása az árvakelések irtásával.
Kiemelten fontos az öntözésre használt, felszíni eredetű vízzel való terjedés megakadályozása, valamint a betegség terjesztésében szerepet játszó kesernyés csucsor elleni védekezés is. A művelésre használt gépek, eszközök fertőtlenítése is nagy jelentőséggel bír, ugyanis ezáltal megelőzhető a kórokozó fertőzött területekről egészséges állományokba való áthurcolása.    
A zárt térben termesztett növények esetében is a legfontosabb az egészséges szaporítóanyag ültetése. A higiéniai előírások betartásával, valamint a saját, nem felszíni eredetű (fúrt kút) öntözővíz használatával egy esetleges fertőzés kockázatának lehetősége elkerülhető. 


Friss hírek

2024. június 24, hétfő

További fejlesztések teszik még praktikusabbá az eGN rendszer használatát

Június 12-én élesedett az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) legújabb fejlesztési csomagja. Ennek révén többek között lehetővé vált a termőhely helyazonosítójának szabad szerkesztése, a hozamadatok immár tonna/hektár formában adhatóak meg, valamint a talajvizsgálatok nem KET azonosítóval rendelkező termőhelyhez is hozzákapcsolhatóak.

Tovább >

2024. június 24, hétfő

Madárinfluenza: megszűnt a baromfik kötelező zártan tartása

A madárinfluenza járványügyi helyzet kedvező alakulásának köszönhetően, dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos visszavonta a baromfik zártan tartására vonatkozó előírást. Azonban továbbra is érvényben marad a zártan etetés és itatás kötelezettsége, valamint a járványvédelmi minimum feltételek betartása.

Tovább >