null Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről

Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről

2021. szeptember 3, péntek

A Törvényben és a Rendeletben foglaltak folyamatos betartásának biztosítása érdekében a növénytermesztési hatóság ellenőrzést végezhet minden olyan helyen, ahol a vetőmag és palánta előállítását, feldolgozását, kezelését, kiszerelését, tárolását, valamint vizsgálatát végzik, továbbá ahol vetőmagot és palántát forgalomba hoznak, árusítanak vagy felhasználnak.

Bejelentési kötelezettség
A palánta forgalomba hozatalával kapcsolatos valamennyi tevékenységet ellenőrzés céljából, a Nébih által rendszeresített Éves bejelentőlapon és Zöldségpalánta leltárban évente legkésőbb január 15-ig be kell jelenteni.
Engedélyesek rendszeres ellenőrzése
A növénytermesztési hatáskörben eljáró kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) rendszeresen, de legalább évente egyszer a tevékenység jellegének megfelelő időpontban, ellenőrzi az engedélyezett üzemeket a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények folyamatos betartásának biztosítása érdekében. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesznek fel. Az ellenőrzés hatósági szolgáltatási díját a mindenkori díjszabás rendelet alapján vetik ki.
A termesztési folyamat kritikus pontjainak meghatározásán, valamint a nyilvántartási kötelezettség teljesítésén túlmenően a kormányhivatal figyelemmel kíséri és ellenőrzi az üzemet annak érdekében, hogy az üzem
a) az alábbi kritikus pontokat - a növényfaj sajátosságainak megfelelően - folyamatosan figyelembe vegye
1. a termesztési folyamat megindításához felhasznált szaporító alapanyag minősége,
2. a vetés, valamint a zöldségpalánta tűzdelése, oltása, cserepezése és ültetése,
3. a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak betartása,
4. a termesztési terv és technológia,
5. az általános kultúrállapot,
6. a szaporítási eljárások,
7. a felszedési műveletek,
8. a higiénia,
9. a kezelések,
10. a csomagolás,
11. a tárolás,
12. a szállítás,
13. a nyilvántartás, adminisztráció;
b)  hozzáférhető formában, teljes körű nyilvántartást vezessen:
1. azokról a növényekről, illetve növényi részekről és egyéb anyagokról,
- amelyeket tárolás vagy a területén történő szaporítóanyag előállítás céljából szerzett be,
- amelyeket az üzem előállít, vagy
- amelyeket mások részére továbbított, valamint
2. a növényállománynál alkalmazott valamennyi kezelésről és egyéb eseményről.
c) biztosítsa, hogy megfelelő szakképzettségű személy tartsa a kapcsolatot a kormányhivatallal;
d) szükség szerint és megfelelő időközönként ellenőrzést végezzen a Nébih által megkívánt módon.
A kormányhivatal az ellenőrzéseket a Nébih éves ellenőrzési terve alapján, az Éves bejelentőlapon és a Zöldségpalánta leltárban közölt adatok figyelembevételével végzi. Az ellenőrzések alkalmával a kormányhivatal a termesztő-berendezésben nevelt palánta esetén palántaminősítést is végez.  A kormányhivatal munkatársa előzetesen értesíti a forgalmazót a szemle időpontjáról. 
A Nébih többnyire célzott, vagy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez.
Ha a Nébih illetve a kormányhivatal ellenőrzési tevékenysége során a jogszabályokban foglaltak be nem tartását állapítja meg, elrendelheti a más célra fel nem használható alkalmatlan palánta megsemmisítését az előállító költségére.
A Nébih illetve a kormányhivatal elrendelheti a jogosulatlanul előállított vagy nem megfelelő minőségű szaporítóanyag hatósági zár alá vételét. A hatósági zár időtartama alatt a zár alá vett szaporítóanyag tételt elmozdítani nem szabad.

Szaporítóanyag utóellenőrzések
A Nébih szükség esetén elvégezheti a palánta laboratóriumi utóellenőrzését (posztkontroll), vagy kitermesztését. Ennek célja a forgalomba kerülő szaporítóanyag minőségének, egészségének, fajtaazonosságának és fajtatisztaságának ellenőrzése.
A vizsgálatban résztvevő üzemek tájékoztatást kapnak vizsgált tételeik megfelelőségéről. Meg nem felelés esetén a hatóság közigazgatási szankciót alkalmazhat.
Az utóellenőrzésekről összesítő kiértékelés készül, amelyet a Nébih e honlapján, illetve a szaksajtóban megoszt az érdekeltekkel.

Ültetési anyag: vetőmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból előállított, illetve felnevelt ültetésre szánt növények, beleértve a palántát is.
Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
Zöldségnövény: a Rendelet értelmezésében a zöldségnövény valamint a gyógy- és fűszernövény
Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás.
Kritikus pont: a zöldségpalánta előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis.
Szaporítóanyag-kísérő okmány: a Rendeletben meghatározott adattartalmú okmány, amely a palántát kíséri belföldi és az Európai Unión belüli forgalomba hozatal esetén.
Harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli bármely ország
Tétel: meghatározott számú homogén összetételű és azonos származású árut jelölő szaporítóanyag-mennyiség
Növénytermesztési hatóság: tevékenység helye szerinti kormányhivatal és/vagy Nébih
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet
Díjszabás rendelet: A Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei Kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet.

Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >