null Invazív fajok telepítését akadályozta meg a Nébih halőri szolgálata

Invazív fajok telepítését akadályozta meg a Nébih halőri szolgálata

2022. november 3, csütörtök

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése, így az őszi haltelepítések időszakában a halőrök országszerte fokozottan vizsgálják az előírások betartását. Szeptember óta az ÁHSZ szakemberei természetvédelmi okok miatt két esetben tiltották meg invazív* ezüstkárászok telepítését a hazai halgazdálkodási vízterületeken, több esetben pedig eljárás indult a feltárt szabálysértések miatt.

Az ősz a tógazdaságok számára a nagy lehalászások kezdetét jelenti, amikor a haltermelők szembesülnek a befektetett munka eredményével. A lehalászott zsákmány ekkor kerül a nevelőtavakból a téli raktározásra kialakított telelőtavakba, egyenesen feldolgozásra vagy pedig telepítésre a hazai halgazdálkodási vízterületekbe. Az ellenőrizhetőség érdekében a telepítések előzetes bejelentését jogszabály írja elő. E szerint a halgazdálkodásra jogosult minden tervezett haltelepítését köteles legalább 3 nappal a kihelyezést megelőzően bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül realizációs bejelentésben kell beszámolnia. 

A haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése az ÁHSZ kiemelt feladata. Az elmúlt két hónapban az állami halőrök több mint 10 esetben tartottak helyszíni ellenőrzést, melynek során 3 alkalommal indítottak eljárást, 2 esetben megtiltották a kihelyezendő hal telepítését – invazív ezüstkárász telepítésének szándéka miatt –, további 3 esetben pedig jelenleg is vizsgálatot folytatnak a szakemberek. 

A Nébih ÁHSZ felhívja a figyelmet, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján gyakori jogszabálysértés a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés. Szintén rendszeresen előforduló probléma az engedéllyel telepíthető idegenhonos halfajok jogosultság nélküli vízbe helyezése. Mindezek a jogszabálysértések jelentős veszélyt jelentenek őshonos halállományunkra, melyek következményeként 500.000 - 5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szab ki a hatóság!

Ne feledjék, hogy természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös feladatunk! Amennyiben bárki horgászattal, halászattal vagy halkereskedelemmel kapcsolatos szabálytalanságot tapasztal, kérjük jelezze észrevételét az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!

* Invazívként tekintünk azokra a halfajokra, melyek Magyarország vízterületein nem őshonosak és spontán módon vagy emberi tevékenység következtében kerültek be természetes vizeinkbe. Ilyen például a törpeharcsa, a busa, az ezüstkárász, az amurgéb, továbbá a razbóra és a naphal. Az invazív halfajok gyors szaporodásuk révén veszélyeztetik a növény- és halfajok sokféleségét. Az őshonos fajokat kiszorítva, gyakorta az élőhelyek elszegényedését okozzák. 

Friss hírek

2024. május 17, péntek

Május 18-tól Bács-Kiskun vármegyében is véget ér a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

Tovább >

2024. május 16, csütörtök

Új űrlappal válik egyszerűbbé a szőlőiskolai üzemeltetők ügyintézése

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőiskolát üzemeltetők figyelmét a hivatal honlapján elérhető új nyomtatványra. A Nébih a ‒ többpéldányos, papíralapú űrlap helyett használható ‒ elektronikus nyilvántartási lapot a termelők terheinek csökkentése érdekében hozta létre. A szőlőiskolában felhasznált szaporítóanyagokról szóló nyomtatványt az őstermelők postai úton is, a cégek és az egyéni vállalkozók pedig elektronikusan küldhetik be. A leltár és címkerendelés adatait július 31-ig, a szaporítási jelentés adatait viszont már május 20-ig várja a hivatal.

Tovább >