Országos parlagfű helyzetkép (2022.07.14.)

Június hónapot a meleg nyári idő jellemezte. Az elmúlt 2 hétben jelentős mennyiségű csapadék nagyobb területen csak az ország nyugati részén hullott, míg az ország többi részén tájegységenként nagyok voltak az eltérések a csapadék mennyiségében (az ország középső és délkeleti részén hullott a legkevesebb csapadék). Az Alföld nagy részén nagyfokú, több térségben súlyos aszály alakult ki. Ezeken a területeken a tavaszi vetésű kapás növények esetében az aszálytünetek erősödtek, rengeteg állomány került a teljes felsülés határára vagy már fel is sült.

Július közepén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek többsége a 6 levelestől 80 cm-es nagyságig található meg. Nagy a különbség a parlagfüvek nagyságában, elsősorban a csapadék mennyiségétől függően. A legfejlettebb egyedek általában 80-160 cm-es nagyságúak (Tolna megyében 160-180 cm-esek, Baranya megyében 175 cm-esek). A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 5-80% közötti (Hajdú-Bihar megyében 80-95%-os, ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,3-20 cm hosszú). Napról-napra nő a virágbimbós állapotban levő parlagfüvek aránya.

Már virágzó parlagfüveket találtunk néhány megyében, amelyek többnyire a parlagfű ritka, Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia változatának terjedésével magyarázható (Hajdú-Bihar megyében 1-10%-os arányban; Veszprém megyében 2% alatti arányban; Nógrád megyében 5-10 %-os arányban; Békés és Heves megyében 1% alatti arányban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Vaja környékén 1-1 tő virágzik, míg Fejér megyében még csak Vajta környékén sikerült virágzó parlagfüvet találni. A száraz, aszályos időjárású térségekben kevés szikleveles fejlettségű egyed található.

Az őszi káposztarepce esetében a teljes érés az állományok jellemző fenológiai állapota. Az őszi káposztarepce betakarítása folyamatban van, több megyében a végéhez közeledik. Az állományok gyomelnyomó képessége megfelelő, jól záródtak. Parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett egyedek kis mennyiségben találhatóak, jellemzően főleg kiritkult foltokban, táblaszéleken. 

A kalászosok betakarítása folyamatban van az országban, vannak megyék, ahol a vége felé jár, és néhány megyében már befejeződött. A még lábon álló őszi búza állományok többségében a parlagfű nem található meg, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Jelentősebb mennyiségben a táblaszéleken, dűlőkön, kiritkult foltokban, művelő utakon fordul elő.

A tarlókon a betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű gyorsabb növekedésnek indult. A már betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a 6 leveles és a 40 cm-es nagyság közötti. A tarlókon a vegetatív állapot a meghatározó, Baranya megyében már generatív stádiumba lépett egyedek is előfordulnak. 

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömében virágzás fejlettségűek, míg a késői vetéseknél csillagbimbós állapotú fejlettség is előfordul. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Egyes napraforgó táblákon, ahol nem volt elég bemosó csapadék elvégezték a felülkezeléseket. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és a késői posztemergensre is. A táblák többségén sorközművelést is végeztek. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, szegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a címerhányás és a virágzás közötti. A területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens technológiák kerültek előtérbe. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullám miatt a posztemergens kezelések időzítése néhol nehéz volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, kiritkult táblarészeken tapasztalható.

Ültetvényekben a csapadékos térségekben a több hullámban jött csapadék hatására közepes mértékű a parlagfű fertőzés. Folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

Ruderális területeken a csapadékos térségekben több parlagfű kelési hullámot lehetett megfigyelni. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.