Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.21.)
Véget ért az idei parlagfű pollenszezon. A legfejlettebb parlagfű növények életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok.
A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Pollenszórás már csak a legkésőbb, nyár végén kelt növényeknél fordulhat elő, nagyon kis mértékben, de itt is a termés- és magérés fenológiai állapot a meghatározó. Újabb egyedek kelése a megyék többségében már nem tapasztalható.
A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzött volt. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, majd folyamatosan végezték a tarlók ápolását. A csapadékban szegény térségekben a száraz talajviszonyok miatt a talajmunkákat nehéz volt jó minőségben elvégezni. Gyomirtó szeres tarlókezelést az átlagosnál kisebb területen végeztek, mivel az évelő gyomnövények a száraz, forró időjárásban kisebb mennyiségben hajtottak ki.
A száraz talajviszonyok nem kedveztek az őszi vetésű szántóföldi kultúrák magágy-előkészítő munkálatainak, nehéz volt megfelelő minőségű magágyat készíteni. Az augusztus végén vetett őszi káposztarepce táblák egy részénél – a kevés csapadék miatt – nem kelt ki a kultúrnövény. Ezeket a táblákat felülvették vagy kiművelték. A kikelt repce állományok többségében a növények fejlettsége 4-8 leveles állapot közötti. Folyamatban van az őszi kalászosok vetése. A korábbi vetések már kikeltek, a legfejlettebb gabonák 3 leveles fejlettségűek.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A kultúrnövény kezdeti fejlődését a hideg tavaszi időjárás hátráltatta, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így az alapkezelések eredményesek voltak. Posztemergens kezelések esetében sok helyen gondot okozott, hogy a kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, így a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Ezért sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordult elő nagyobb egyedszámban. Ezeken a területeken közepes-erős parlagfű fertőzöttség alakult ki. Az érési folyamatok során erőteljes állományszáradás indult be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. A táblák többségén állományszárítást végeztek. A napraforgók betakarítása a megyék többségében befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálását az őszi gabonák vetéséhez a gazdálkodók folyamatosan végzik.
A kukorica állományok fejlődését tavasszal a hideg, nyáron pedig a forró és száraz időjárás hátráltatta, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mély fekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett állományok alakultak ki, míg a csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány volt a jellemző. Ezekben az állományokban az alsó levelek hamar leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb volt. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. Az alapkezelések többsége május hónapban megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek többségén gyommentes állomány alakult ki. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a táblák zömén alacsony parlagfű fertőzöttség alakult ki. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotban vannak, a levelek száradása az egész növényen megtörtént. Folyamatban van a kukorica aratása, néhány megyében már a végéhez közelít.
Ültetvényekben a nyári, több hullámban érkező csapadék hatására több hullámban kelt a parlagfű is. A kezdeti gyenge fertőzés közepesre erősödött. Az ültetvények többségében a szüreti munkák ütemezésével összhangban a termelők folyamatosan végezték a területek gyom- és parlagfű-mentesítését. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben a még betakarítás előtt álló kultúrák táblaszélein, táblaszegélyein, sikertelenül gyomirtott területein, kiritkult táblarészein, mezsgyehatárokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Helyenként erős fertőzöttség alakult ki. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást.