Jól vizsgáztak a japánbirs-szaporítóanyagok a Nébih utóellenőrzésén

A vizsgált tételek 89%-a fajtaazonosnak és fajtatisztának bizonyult a japánbirs-szaporítóanyagok nemrégiben zárult utóellenőrzésén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei által ellenőrzés alá vont 12 díszfaiskolából mindössze 4 esetében fordult elő egy-egy tételben keveredés vagy a címkén téves elnevezés, ami igazán jó arány, ha figyelembe vesszük, hogy a kollégák összesen 129 db konténeres japánbirscserje mintegy 29 különféle virágszínű és -formájú, eltérő termésű és bokorformájú fajtáját ültették ki a Nébih Fajtakísérleti Állomásán, Pölöskén.

A japánbirsek alacsony, közepes termetű, vagy nagyra növő, lombfakadás előtt virágzó díszcserjék, amelyek különböző színű, egyszerű vagy telt virágaikkal gyönyörködtetnek minket. A számtalan, szebbnél-szebb fajta március – április hónapban virágzik. Nyáron a lombjukkal, aztán ősszel a különböző alakú, birsalmára emlékeztető, zöldessárga, gyakran illatos terméseikkel díszítenek. Fanyar ízük miatt terméseik fogyasztásra közvetlenül nem alkalmasak, de kompótnak megfelelőek.

A hazánkban élő japánbirsek (Chaenomeles sp.) három fő fajhoz tartoznak, ezek a Japánbirs vagy Díszbirs (Ch. japonica), a Pompás japánbirs (Ch. speciosa) és ezek hibridje, a Bíbor japánbirs (Ch. x superba).

A Nébih MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztálya 2008 óta rendszeresen végzi a forgalomba kerülő dísznövény szaporítóanyagok utóellenőrzését, az úgynevezett posztkontrollt.  Ennek során azt vizsgálják, hogy a hazai dísznövény szaporítóanyag-termesztőktől kikerülő termékek megfelelnek-e a címkén feltüntetett fajnak és fajtának, azaz fajtaazonosak-e.  Ha egy azonos megnevezésű tétel különböző egyedei nem egyformák, akkor keveredés történt, azaz a tétel nem fajtatiszta.

A fenti tulajdonságok (a jogszabályi megfelelés) ellenőrzésének legalkalmasabb módja a japánbirseknél a szaporítóanyagok kiültetéssel való megfigyelése, azaz kitermesztése.
A munkát a hazai faiskolai japánbirs állomány kérdőíven történt felmérésével kezdtük, ebből választottuk ki kockázatértékelés alapján az ellenőrzésben részt vevő fajták és termesztők körét.
2018 tavaszán 12 hazai díszfaiskolából vettünk faiskolánként 1-7 tétel mintát, fajtánként 3-3 növényt, összesen 43 tételt, amely 129 növénynek felel meg.  A fajták között fehér, rózsaszínű, barackszínű, narancsszínű, piros és skarlátvörös fajták szerepeltek, összesen 23 fajta. A minták nagy részét EU-tagállamból vásárolt szaporítóanyagok felhasználásával, továbbneveléssel állították elő. 3 tételt az üzem saját maga által fenntartott törzsültetvényéről, 5 tételt saját állományról szaporítottak. A 2, 3 és 5 literes konténeres növényeket a Nébih Fajtakísérleti Állomásán, Pölöskén ültettük ki. Azért választottuk ezt a helyszínt a kitermesztésre, mert az itteni talajadottságok ideálisak a japánbirsek számára, valamint itt található a Nébih - mint a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) hivatalosan kijelölt japánbirs fajtavizsgálója - referencia gyűjteménye a CPVO-hoz bejelentett új japánbirs fajták megkülönböztethetőség – egyöntetűség - állandóság (DUS) vizsgálatához.  Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal, angolul Community Plant Variety Office az Európai Unió által biztosított növényfajta-oltalmi jogok rendszerét irányító szakosított szerv. Önfinanszírozó közösségi ügynökség, amelyet 1995-ben alapítottak. Székhelye Angers, Franciaország.  Közösségi növényfajta-oltalomban részesülhetnek azok a fajták, amelyek megkülönböztethetők, egyneműek, állandóak és újak. 

A japánbirsek legfontosabb megkülönböztető bélyegei sok egyéb mellett a virág színe, teltsége, alakja, a termések száma, alakja, színe, illata, a bokor formája (habitus), növekedési erélye, a levél színe, nagysága, formája, levélszéle.

A növények fenti bélyegeit négy éven keresztül megfigyeltük, a megfigyeléseket a fajtaleírásokkal egyeztettük, a növényekről fényképeket készítettünk, majd a megfigyeléseket kielemeztük.
Vizsgáltuk azt is, hogy van-e összefüggés a növények származása és fajtaazonossága, fajtatisztasága között, de ilyet nem találtunk.

Az ellenőrzés a várt eredményt hozta: a tételek jelentős része (89 %) megfelelő volt, egy tétel minden példánya idegennek bizonyult, és 4 másik tételben keveredést találtunk.
Az üzemek 66 %-ában (8 üzem) nem volt sem fajtaazonossági sem fajtatisztasági probléma a japánbirs állományban. A fennmaradó 34 % -ban, a 4 üzem egyikében egy fajtaazonossági és 4 fajtatisztasági problémát tártunk fel. Az ellenőrzött díszfaiskolákat tájékoztattuk az ellenőrzés eredményéről. A jogszabálynak nem megfelelő tételek tulajdonosait figyelmeztettük, valamint elrendeltük a nem megfelelő tételekből megmaradó, vagy ezekből származó szaporítóanyagok, illetve az anyanövények megsemmisítését. A fajták közül legproblémásabbnak a Ch. x superba ’Chrimson and Gold’ és a ’Nicoline’ fajtákat ítéljük. Az ellenőrzésben részt vevő fajtákról a Nébih rövid, áttekinthető fajtaleírást és képes összesítőt készített, amelyet itt tekinthetnek meg.

1.    táblázat: A Nébih 2018. évi japánbirs-szaporítóanyag utóellenőrzésében szereplő fajták leírása