null Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés

Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés

2024. augusztus 5, hétfő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a földhasználók figyelmét, hogy az aratást követően a mezei pocokfertőzés alakulása fokozott figyelmet igényel. Ebben az időszakban ugyanis a learatott gabona- és repcetáblákról a rágcsálók a közeli, zöld növényzettel borított területekre kezdenek áttelepülni. A rágcsálók okozta őszi kártétel mérsékelhető a pocokállomány időben való gyérítésével. Ehhez már többféle készítmény és felhasználási forma is rendelkezésre áll.

Időszerűvé vált a learatott táblákon, valamint azok környezetében (például árokparton, mezővédő erdősávban) a mezei pocok népességének felmérése. A kártevő számára kedvező meleg ősz nagyban hozzájárul annak gyors felszaporodásához, ami az elmúlt években több alkalommal is megfigyelhető volt az őszi vetésű kultúrákban. A kártétel következtében kialakuló tőszámcsökkenés jelentős terméskiesést okozhat.

A rágcsáló őszi kártételének megelőzése érdekében már most fel kell készülni arra, hogy mely területeken lesz szükség a kártevő elleni csalétkes beavatkozásra. A pocokállomány időben végzett gyérítésével ugyanis csökkenthető az őszi kártétel, melyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll.

A környezetre való nyomást figyelembe véve, elsősorban a természetes védekezés javasolt, például T-alakú ülőfák kihelyezése. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás azonban már nem elég a kártevőkkel szemben. A késve megtett védekezés gyakorlatilag hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető.

A kémiai beavatkozás 3-5 db lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt. Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények jelenleg: 

  • az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), 
  • az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid), 
  • a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid), 
  • a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid), 
  • a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint 
  • a Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid). 

Ezek lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatóak, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik. A szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, egész évben használhatóak.

Szükséghelyzeti felhasználásra szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderálián alkalmazhatóak a klórfacinon hatóanyagú rágcsálóirtó szerek. Kisebb járatszám esetén járatkezeléssel, 25 db lakott járat/100 m2 feletti fertőzés esetén felületkezeléssel, növényorvos felügyeletével használhatóak.
Különösen fontos, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott  még a kezelés előtt el kell távolítani a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat, valamint értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.

A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, valamint a folyamat lassítása céljából ‒ az integrált védekezési alapelveknek megfelelően ‒ az eltérő hatásmódú készítmények, a hatóanyagok váltott kijuttatása javasolt. Az emberi egészség, az élővilág és a környezet védelme érdekében kiemelten fontos minden további, az engedélyokiratban foglalt előírás betartása!

Kapcsolódó anyag: 

Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés című közlemény letölthető formában (docx)


Friss hírek

2024. október 4, péntek

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét is elérte a madárinfluenza

Békés vármegyét követően Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A májhasznú lúdállomány felszámolása folyamatban van.

Tovább >

2024. október 4, péntek

Európai madárinfluenza helyzet 2024 ősz

Szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 12 baromfitartó gazdaságban, 29 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 69 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.

Tovább >