A sertés vágott test minősítés szabályainak 2012. július 1-től érvénybe lépő változásairól
A sertés vágott test minősítés nemzeti szabályozását a 75/2003. (VII.4.) FVM rendelet a vágóállatok vágás utáni minősítéséről, és a 136/2011. (XII.22.) VM rendelet a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló jogszabályok tartalmazzák. A jogszabályok módosítását az indokolta, hogy 2010-ben kidolgozásra került egy új sertés színhúst becslő egyenlet, amely lehetővé tette a hazai sertésállomány vágóhídi minősítésének pontosabb becslését és az elhasználódott, alkalmatlanná vált műszerpark cseréjét. Az eljárás során figyelembe vettük az EU referencia előkészítési módszert, amely a sokat vitatott háj és rekeszizom kérdésére tett pontot.
Az egyenlet kidolgozása több hónapos előkészítési és végrehajtási időszakot jelentett. Az eljárás a Kometa 99 Kft. kaposvári vágóhídján végzett mérések és statisztikai elemzések alapján történt az alábbi műszerek bevonásával: FOM S70, FOM S71; Optigrade-MCP; Optiscan-TP; IM-03; UltraFom 200; UltraFom 300. A vizsgálatok eredménye alapján az UltraFom 200 minősítő műszer színhús becslési hibája meghaladta az európai uniós előírás szerinti küszöbértéket, ezért ezt a készüléket az EU alkalmatlannak minősítette. Az egyenlet kidolgozásának metodikájáról írt jegyzőkönyvet az EU Bizottság elfogadta, és annak alapján 2011. augusztus 16-án Határozatot hozott. Az EU az új műszerek alkalmazásának bevezetésére egy év átmeneti időszakot adott hazánknak.
A fentiek alapján tehát a 2012. január 1-én hatályba lépett 136/2011. (XII.22.) VM rendeletben szereplő változások elsősorban a színhúsbecslési eljárások során alkalmazható minősítő műszerek körét, illetve a minősítési adatokat fogadó központi adatbázist érintik. A jogszabály a feladatokat két lépcsőben szabályozza:
2012. január 1-től végrehajtandó feladat:
A sertés vágott test minősítési adatbázis üzemeltetését és kezelését 2012. január 1-től a Minisztérium az MgSzH (2012. március 15-től Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) feladatkörébe helyezte át.
A központi adatbázis kiépítésével célszerűvé vált a vágási és a minősítési adatoknak a sertés szállítólevelekkel együtt történő küldése, egyszerűsítve mind a vágóhíd, mind az ENAR központ adminisztratív feladatait. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) folyamatos fejlesztések során felállított egy teljes körű informatikai hálózatot a központi adatbázis és a vágóhídak között, amelyen keresztül a szállítólevelek adatai, valamint a vágási és minősítési adatok közvetlenül, elektronikus úton az adatbázisban kerülnek. Emellett az elektronikus bizonylatok kitöltésének esetleges hibáiról is azonnali, on-line értesítőt kap a vágóüzem.
2012. július 1-től végrehajtandó feladatok:
1. A színhúsbecslési eljárások végzésére a szúrószondás FOM S70, FOM S71, Optigrade-MCP, IM-03 műszerek, az ultrahangos UltraFom 300 készülék, valamint a kétpontos elven működő OptiScan –TP készülék használható az alábbi módon:
FOM S70, FOM S71, Optigrade-MCP, IM-03 esetében:
- a mérési pont a hasítás síkjától 6 cm-re a 2-3. borda között
UltraFom 300 esetében:
- a mérési pont a hasítás síkjától 7 cm-re a 2-3. borda között
Optiscan-TP esetében
- 1. mérési pont a hasított féltest középvonalán, ahol a középső farizom fedő szalonna vastagságának mértéke a legminimálisabb a bőrfelületre merőlegesen
- 2. mérési pont a gerincoszlopra merőlegesen a gerinccsatorna felső széle és a középső farizom feji vége között mért legkisebb távolság, a hasítás síkjában
2. A vágott test minősítés módja egyszerűsödött, mivel a szalonna és a karajizom méretének felvétele egy ponton történik, szemben a korábbi eljárással, amikor a minősítőnek két ponton kellett a szalonna vastagságot megbecsülni.
3. A vágóhídi technológia során a sertés féltestek meleg súly mérlegelése, tehát a vágott test test minősítés előtt el kell távolítani a vágott test belső felületéről az összes hájat és teljes egészében a rekeszizmot.
4. Az UltraFom 200 típusú készülék nem használható.
5. A FOM S70 és S71 terminálok továbbra is használhatók, azonban a régi színhúsbecslő egyenletet tartalmazó epromot ki kell cserélni az új egyenletet tartalmazó epromra.
A jogszabály módosulásához kapcsolódóan a sertés minősítő készülékeket, függetlenül attól, hogy csak eprom cserére kötelezettek vagy teljesen új műszerek, engedélyeztetni kell ahhoz, hogy az új nyilvántartási számon az elektronikus adatküldés zavartalanul történjen.
A „Kérelem sertés minősítő műszerek nyilvántatásba vételére” formanyomtatvány letölthető a NÉBIH honlapjáról.
Fontos tudni, hogy a 75/2003. (VII.4.) FVM rendelet 4.§ (4) bekezdése alapján miszerint
(4) A vágóhíd üzemeltetőjének gondoskodnia kell a minősítő hely megfelelő megvilágításáról, tizedes mérési pontosságú automata mérleg használatáról, valamint arról, hogy a felvett minősítési adatok automatikusan az adatbankba kerüljenek.
és a 14.§ (1) bekezdés alapján
14. § (1) A minősítő az elvégzett minősítésről köteles napi jelentést készíteni a minősítő szervezet és a vágóhíd részére, illetve a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő csak a vágóhíd részére a vágóhíd üzemeltetője által azonosított és jelölt vágóállatokról, a minősítés eredményéről, adatairól. A minősítő köteles a jelentés mindkét példányát hitelesíteni, annak egy példányát a vágóhíd üzemeltetőjével átvetetni, a vágás napján a vágóhíd üzemeltetőjének átadni, valamint elektronikus úton a külön jogszabályok szerint működtetett adatbázisba juttatni.
a vágott test minősítés során felvett minősítési, vágási és szállítólevél adatok adatbankba juttatásáért a vágóhíd és minősítő szervezet/tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő közösen felelős.
A központi adatbank és a vágóhídi szoftver 2012. július 1-től a jogszabályhoz igazodva módosul, ezért az engedéllyel nem rendelkező készülékekkel felvett adatokat ettől az időponttól kezdve egyik program sem tudja befogadni. Mivel a szállítólevelek küldése a vágási és minősítési adatokkal együtt elektronikusan történik, ezért a műszerek nyilvántartásba vételéig a szállítóleveleket sem lehet továbbítani az adatbankba. A szállítólevelek ENAR adatbázisba juttatásáért külön jogszabály, a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003.(XI.18) FVM rendelet rendelkezik.