Jogelőd intézményünk a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal

Igazgatóságunk, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság (NÉBiH ÉKI), 2012. március 15-én a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) jogutódjaként jött létre. A 22/2012 (II.29.) kormányrendelet döntése értelmében a MÉBiH önálló igazgatóságként beleolvadt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) néven továbbműködő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba.

Az egykori MÉBiH az Európai Unió elvárásainak megfelelően, 2003-ban alakult meg az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) hazai partnerintézményeként. Jelentős szerepet töltött be az Európai Uniós csatlakozás előkészítésében, az átalakulás és tagállamként működés folyamatában, a hazai és nemzetközi élelmiszerbiztonsági intézményrendszer közti koordinációban, a tudományosan megalapozott élelmiszerbiztonsági kockázatbecslés megvalósításában, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó uniós gyors riasztási rendszer (RASFF) zökkenőmentes működtetésében.

Fő célkitűzésünk

Új szervezeti keretek közt, a NÉBIH önálló igazgatóságaként is célkitűzéseink közé tartozik, hogy a nemzetközi tapasztalatokra, és a hazai intézményrendszer tevékenységére építve hiteles, megbízható információkkal segítsük a fogyasztók egészségének védelmét, az élelmiszerek közvetítette ártalmak megelőzését, az élelmiszerbiztonság iránti bizalom megőrzését.

Kiemelt feladatunk az élelmiszerekből, áttételesen a takarmányokból származó egészségártalmak kockázatának értékelése, a nemzetközi és hazai kapcsolattartás, mindezen információkkal a kormányzat és a hatóságok munkájának segítése, valamint a fogyasztók közérthető módon történő, hiteles tájékoztatása.

Ezt a célt segíti jogszabályban rögzített napi feladataink ellátása is, melyek közül kiemelendő az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó uniós gyors veszély jelző rendszer (RASFF) hazai kapcsolattartási feladatainak ellátása, valamint az EFSA és a NÉBIH közti adat-és információáramlás biztosítása.

Tudományos kockázatbecslés

Az élelmiszerlánc ellenőrzés során hozott intézkedéseknek tudományosan megalapozottaknak kell lenniük, egészségügyi kockázatbecslésen kell alapulniuk. Az élelmiszerek biztonságosságában a tudomány és társadalom legszerteágazóbb területei érintettek. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tudományos kockázatbecslés, a legmagasabb szintű tudományos eredmények figyelembe vételével, az Igazgatóság egyik legfontosabb feladata. A tudományos kockázatbecslés alapja a lehetséges veszélyek azonosítása, jellemzőik meghatározása, előfordulásuk gyakoriságának és szintjének felmérése, ennek alapján a kockázat jellemzése. A rendelkezésünkre álló információk alapján kerülhet sor az élelmiszerek fogyasztásával járó kockázatok értékelésére, figyelembe véve a lakossági élelmiszer-fogyasztásra vonatkozó adatokat is. A kockázatbecslés képezi a jogalkotási, hatósági, kormányzati intézkedések tudományos bázisát.

Foglalkozunk az aktuális eseményekhez kötődő kockázatok értékelésével, továbbá az éves hatósági ellenőrzések adatait elemezve a nyers és feldolgozott élelmiszerekben előforduló, különböző – mezőgazdasági, technológiai, környezeti, biológiai eredetű – szennyezések, szermaradékok és természetes tartalomként jelenlévő toxikus anyagok élelmiszer-biztonsági kockázatbecslésével. A kockázatbecslés alapján javaslatot készít a következő időszak elsőbbséget élvező vizsgálataira, és részt vesz az egyes kémiai és mikrobiológiai szennyezőkre vonatkozó nemzetközi kockázatbecslési munkákban is. Közreműködünk továbbá az emberi egészséget közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető ártalmak azonosításában és felszámolásában.

A kommunikáció szerepe mindennapjainkban

Ugyanakkor az élelmiszer olyan termék, amellyel minden személy, minden nap közvetlen kapcsolatba kerül, ha másként nem, mint vásárló, ételkészítő, és fogyasztó. Célunk, hogy terjedjen el a fogyasztói igényesség a lakosság teljes körében, részesítsék előnyben a magas higiéniájú szolgáltatásokat és utasítsák vissza az élelmiszerbiztonsági szempontból kétséges termékeket, valamint saját maguk is ismerjék és tartsák be az alapvető szabályokat. Ehhez korszerű, színvonalas, érthető, valósághű és meggyőző információk szükségesek. Az Igazgatóság fontos feladatának tekinti, hogy mind a szakembereket, mind a lakosságot hiteles, naprakész, megbízható, a legújabb tudományos eredményeket tükröző információkkal lássa el az élelmiszerbiztonság és egészséges táplálkozás terén.

Nemzetközi együttműködés

Az Igazgatóság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal hazai partnerintézménye, emellett kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerében (RASFF), illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszer-biztonsági, valamint sürgősségi veszélyjelző rendszerében (INFOSAN Emergency).