Az állattenyésztési szakterületi igazgatás története, agrárgazdaságban betöltött szerepe

 

 

 

A kultúrfajták elterjedésével a XIX. században jöttek létre az első állattenyésztő szervezetek, 1828-tól kezdődően Gróf Széchenyi István kezdeményezésére alakultak. 1885-ben Országos Törzskönyvezési Bizottság létesült, majd sorra alakultak a fajtatenyésztő-szövetségek, melyek a tenyésztői munkát egészen a második világháborúig szervezték.
Az 1940-es évek végétől a politikai rendszerváltozásig az állattenyésztés állami irányítás alatt állt. Ennek szervei az Országos Utódellenőrzési Felügyelőség, az 1964-1982 között működő Országos Állattenyésztési Felügyelőség, majd annak jogutódja az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet (1983-1988), illetve Hivatalunk jogelődje az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet voltak.

 

1993-ban az Országgyűlés elfogadta az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV törvényt, amely társadalmasította, és új alapokra helyezte a tenyésztés-szervezést: kijelentve, hogy a tenyésztő munka letéteményesei a tenyésztő szervezetek, az állam befolyása a szabályozó rendszereken, támogatásokon és a közigazgatási hatósági eljárásokon keresztül érvényesül. 2003-ban a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatos hatósági feladatok is az Intézethez, ezen belül az Állattenyésztési Igazgatósághoz kerültek.

 

Az állattenyésztési törvény 1996. év végi módosítása és a végrehajtására kiadott 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állattenyésztési hatósági feladatokat az újonnan létrejött Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz telepíti. Az Állattenyésztési Igazgatóság szakapparátusa, négy szakosztálya, három laboratóriuma és két teljesítményvizsgáló állomása útján látja el feladatait.

 

Az állattenyésztési szakterületi igazgatás tevékenysége

 

Az állattenyésztés-szervezési feladatai keretében:

 

• Országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn, ellátja az adatok tárolását és feldolgozását, multifunkcionális adatokat biztosít a szelekciós munkához, a tenyésztési és igazgatási döntésekhez.

• Az állategészségügyi hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét (ENAR), valamint ezzel összhangban működteti az Országos Vágóállat Minősítési Rendszert (OVMR).

• Teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket végez saját tesztállomásain, teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki. Közzéteszi a teljesítményvizsgálatok eredményét.

• Végzi az állami tulajdonú apaállatokkal való gazdálkodást a tenyészmének és az őshonos állatfajták esetében.

• Irányítja és ellenőrzi az őshonos és védett fajták fenntartását, óvja a hungarikumok eredetét.

• Együttműködik a nemzetközi szakmai szervezetekkel, az Európai Unió munkacsoportjaival és biztosítja a nemzeti képviseletet.

 

Az állattenyésztés-igazgatási feladatai keretében:

 

• Tenyésztő szervezeteket és fajták ismer el, engedélyeket ad ki, felülvizsgálatokat tart , fajtaelismerésre-irányuló vizsgálatokat végez;

• Tenyésztési adatot, teljesítményvizsgálati eredményt, törzskönyvet, tenyésztési főkönyvet hitelesít, tenyészet azonosítót ad ki;

• Ellátja a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatos hatósági felügyeletet, engedélyeket ad ki, nyilvántartást vezet;

• Nyilvántartást nyilvántartás vezet az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről, keresztezési programokról, tenyésztő szervezetekről.

 

Engedélyezi:

 

• a mesterséges termékenyítő állomások üzemeltetését, az apaállatok felhasználását szaporítóanyag előállításra;

• embrióátültető állomás üzemeltetését;

• baromfi és halkeltető állomás, méhanya-nevelő telep üzemeltetését;

• engedélyezi a vágóhídi minősítő helyek, a minősítő szervezetek és a minősítők működését.

 

Ellenőrzi:

 

• az állattenyésztési törvény rendelkezéseinek betartását, a tenyésztő-szervezetek szakmai tevékenységét, az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettség betartását, a tenyésztési hozzájárulás befizetését;

• a tenyészállatok és szaporítóanyagok nemzetközi forgalmát;

• a vágott-test minősítés szabályos végrehajtását, az osztályba sorolást a vágóhidakon és a kereskedelmi forgalomban;

• az állatok származását, dokumentációs úton és molekuláris genetikai (DNS) tesztekkel;

• a vágás utáni minősítési tevékenységet.

 

Felülvizsgálja:

 

• az elismert tenyésztő szervezeteket, fajtákat, hibrideket és tenyésztési programokat;

• az engedélyhez kötött tevékenységeket;

• a külföldi teljesítményvizsgálati adatok eredményeit, azok átszámíthatósága szempontjából;

• évente a minősítő helyeket és a minősítő szervezeteket.

 

Fent nevezett tevékenységeket az EU direktívákhoz és jogi normákhoz igazodva a törvény részletes végrehajtási rendeletei szabályozzák, melyekhez alkalmazkodva történik a tenyésztési hatósági tevékenység.